Finish line…

Nagyon rég nem írtam bejegyzést, aminek a legfőbb oka, hogy eléggé monoton itt az élet, minden út ugyanolyan kezdett lenni…

 A fáradtság jelei is kezdtek mutatkozni rajtam, de ez ezzel jár, lassan hat hónapja vagyok itt és igazából egész nyáron rengeteg munka volt. Most kezdett egy kicsit nyugodtabb lenni az élet, egyre hűvösebb van, idősebbek a vendégeink is, szóval nincs pörgés. Ami nem is baj, itt az ideje egy kicsit pihenni is. Igazából agyban fáradtam el megint, mindig az utolsó hónap az amikor már nem tudok száz százalékban koncentrálni, és amikor már nagyrészt csak az jár a fejemben, hogy mindjárt otthon vagyok. Másfél év után rájöttem, hogy akkor vagyok teljesen kész, amikor már semmilyen munkán kívüli tevékenység nem vonz, nem keresek társaságot, ha szabadidőm van is, csak bedugom a fülhallgatóm és trance zenét hallgatva bámulom a tengert J.  És igazából eddig mindig csak öt hónapot voltam hajón ez az első hat hónapos szerződésem, úgyhogy ideje volt elfáradni J.

Pontosan 25 nap múlva otthon leszek végre, és van több mint két hónapom, hogy feltöltsem az elemeket, nagyon remélem, hogy sikerül. Mert szép és jó ez a hajós élet, de nem könnyű, főleg úgy, hogy tudom, a másik felem otthon van… Mert bármennyire is szeretem amit csinálok, egyedül nem teljes a dolog…

21.07.2014

Elég hosszú kihagyás után írok újra, ennek több oka is van, de leginkább az események hiánya. Pontosabban minden nap zajlik az élet itt, de 3 hónap után monotonná válik mindig egy kicsit, semmi új nem történik, amit érdemes lenne megosztani az otthoniakkal, vagy amiről már nem beszéltem eddig. A munka továbbra is sok, rengeteg gyerek van jelenleg, ami mindig extra erőfeszítést igényel tőlünk. Mostanában tényleg csak pihentem és dolgoztam, csak az igazán érdekes kikötőkben jártam ki, mint pl. Barcelona, Palermo, Ajaccio. Ezen az úton pedig nem is tervezem nagyon, hogy leszállnék, inkább egy kicsit feltöltöm az elemeket, megpróbálok a lehető legtöbbet pihenni.

Változott a programom is, már nem kell minden reggel korán kelnem, délig szabad vagyok és ez így igazából elég kellemes munkaprogram.

Ja, és valójában történt érdekesség is az utóbbi napokban, kaptam új szerződést, 2015. január 15-én szállok újra hajóra és Ázsiába megyek (Szingapúr, Malajzia, India, stb.). Szintén pozitívum, hogy elég okféle útvonala van a hajónak, lesz Kréta, Törökország, Spanyolország, meg észak Európa is, szóval ugyanazt az utat járjuk fél éven keresztül, ahogy eddig.

A másik pozitív élményem a tegnap este volt. Munka után, kb. hajnali 2 óra magaslatában leültem a filippinó kollégáimmal egy sörre és egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy a másik sarokban elég hangosan kezdenek valakik nótázni és nem akárhogy, magyarul. Nem vagyok az a mellveregetős, nagy magyar, de azért a hátamon a hideg végigfutott, amikor megláttam, hogy ahány magyar van a hajón, mind egy társaságban van, függetlenül attól, hogy ki hol dolgozik, és honnan származik. Mert vannak a zenészek, akik Szlovákiából jöttek (persze ők a nagy nótások), van a kaszinó manager, aki Ukrajnából származik, vannak a magyarországi magyarok (biciklitúra szervező, énekes, zenei manager, hangtechnikus, stb.) és vagyok én, a székely barkeeper J (lehet, hogy ezt le kellene védjem? J). Szóval hirtelen elég sokan lettünk és mindenki barátságos is. Természetesen én is csatlakoztam néhány nóta erejéig, viszont a hajnalig tartó borozást nem tudtam bevállalni J. Pedig patakzott a rozé fröccs J.

28.06.2014.

Lejárt még egy kirándulás, és elmondhatom, hogy eddig ez volt a legjobb. Vagány, jópofa vendégeink voltak, munka is volt bőven, viszont nem kellett emberfeletti teljesítményt nyújtani.

Ami viszont a legfontosabb, hogy sikerült majdnem minden kikötőben kiszállnom, így már csak Nápolyból hiányzik a hűtő mágnes, viszont azt megszerzem legközelebb. Ismét Barcelona volt a csúcs, megnéztem a Güell parkot, viszont oda még legalább háromszor vissza kell menni, mert óriási és nagyon sok a látnivaló. Sikerült eljutnom Pisaba is, megnéztem a ferde tornyot, viszont maga város nem nagy szám, az odalátogatók 95 %-a a katedrális és a ferde torony miatt jön. Viszont nagyon jó pizzát sütnek J.

Továbbra is borzasztóan meleg van, ezért azt tervezem, hogy ezután megpróbálom a prioritást a strandokra helyezni, remélem sikerül.

Igazából örülök, hogy sikerül néha kicsit nézelődnöm is, még akkor is ha kimerítő, mert így nem annyira monoton az egész, és be kell lássam, hogy még elég sok van hátra, pontosan 120 nap múlva megyek csak haza. De ha továbbra is sikerül elütnöm az időt, ahogy eddig, akkor nem golyózok be, mint legutóbb J. Mert legutóbb már két hónap után nem tudtam egyébre gondolni, csak a hazaútra J.

16.06.2014.

Az utóbbi napok főleg a takarításról szóltak, hiszen a rövid utak alatt erre kevesebb idő és energia jutott. Ezért most mindent fényesre kellett pucoljunk, ami azért nem volt olyan egyszerű, mert sokkal több munkánk van napközben, mint amire eredetileg számítottunk. Valójában nem nagy meglepetés, hiszen itt most kezdődik a főszezon és emellett rengeteg gyerek van jelenleg, akik nagyon szeretnek a bárban ücsörögni és kölyök koktélokat iszogatni. Ez viszont azzal jár, hogy zárás után kell egy kicsivel többet dolgozni, mert napközben esély sincs a nagytakarításra. Meg a VB is megkezdődött, nagy lázban ég az egész hajó, szinte minden nap az óriás kivetítőn lehet a meccseket nézni, ami szabadtéri ezért természetesen nekünk, mint Pool bár nagyobb a forgalmunk. Egyelőre még sikerült visszafognom magam és titkolom, hogy nem vagok nagy rajongója a német fociválogatottnak, de ma van az első meccsük, elég nehéz lesz burkolni az örömöm, ha gólt kapnak J. Szóval érdekes este elé nézünk.

Kiruccanásaim a munkaprogramom miatt ezen a kiránduláson nem nagyon voltak, csak Ajaccioban sikerült megjárnom magam, de az élmény az nagyon kellemes volt. Kisváros, nyugodt, tiszta, barátságos. Nem csodálkozom, hogy Napoleon szerette Korzikát J. A város tele van az ő tiszteletére alkotott, vagy az általa rendelt szobrokkal, műemléképületekkel. Még egy neki dedikált múzeum is van, amit sajnos időhiány miatt nem tudtam megnézni, de ami késik, nem múlik. Rengeteg az eldugott kis kávéház, kocsma, étterem, hangulatos dekorációkkal, francia zenével. Pl. ebben a szerződésemben eddig itt ittam a legjobb espressot. Szóval még egy város kipipálva, megvan a hűtő mágnes is J.

Következő megálló Barcelona, ahol épp sajnos nem tudok kimenni, de majd a legközelebbi alkalommal remélhetőleg sikerül még egy töredékét felfedeznem a városnak.

Időjárás. Nincsenek képeim róla, de az utóbbi napokban olyan idő lepett meg minket, hogy az valami hihetetlen. Valami felhőszakadásba keveredhetünk, mert kb. olyan mennyiségű eső zúdult le csekély 15 perc alatt, mint otthon néhány nappal ezelőtt (csak képeket láttam). Aztán természetesen a vihart kikerültük, de a távolban két éjszaka egymásután úgy villámlott, mintha egy fotós csapat folyamatosan fényképezte volna a hajót. Nem lehetett nagyon érezni a hullámok erejét, nem volt kölönösebben háborgó tenger, de kissé kísérteties látvány volt az a rengeteg villám J. Mára ismét kisütött a nap, visszajött a kánikula, számomra legalábbis az. Őszintén nem tudom hány fok lehet, de utoljára akkor izzadtam ennyire, amikor nyári időszakban Udvarhelyen dolgoztam (hiába, csíki vérem van). A kollégáim szerint ez nem olyan nagy meleg, de ők mondjuk Baliról, meg a Fülöp-szigetekről vannak…

Dióhéjban ez zajlik, zajlott az utóbbi napokban, semmi rendkívüli, csak átlagos napok a hajón J.

08.06.2014

Kemény egy hónap után végre visszatérünk a normális kerékvágásba. Igazából ezek a rövid kirándulások nagyon szórakoztatóak tudnak lenni, de ilyen tempóban egy hónap nagyon sokat kivesz az emberből. Ugyanakkor fejlődésre késztet, mert nincs választásod, még az átlagosnál is gyorsabban kell dolgozni. Ezért kénytelen voltam pl. megtanulni egyszerre négy üveggel dolgozni, hogy időt nyerjek, látszanak is a nyomai a kezemen, az első pár nap után tele voltam sebekkel, horzsolásokkal, de mostanra már ez is csak rutin lett. Amúgy meg jó érzés, amikor a vendégek csak azért ülnek a bárodban és rendelnek egyszerre több mint tíz koktélt, mert akarják látni milyen gyorsan dolgozunk. Komolyan mondom, több olyan esetünk is volt, hogy épp csak egy kortyot ittak és rendelték a másikat. És a gépezet nagyon jól működik, egyszerre öten vagyunk a bárban, ami amúgy nem valami tágas és egy szó nélkül tudjuk, hogy hová fog lépni a másik, vagy épp mire van szüksége, sokszor olyan a látvány, mintha valami táncprodukciót adnánk elő J. Persze vannak rossz napjaink is, amikor félóránként csattan egy üveg a földön, de ez természetes, néha a fáradtság is meg kell mutatkozzon, elvégre mégsem vagyunk teljesen robotok.

Most következik két viszonylag nyugodt hónap, majd ismét rövid kirándulások. Viszont mostantól azért a tíznapos utak is forgalmasabbak lesznek picit, hiszen itt épp a csúcsszezon küszöbén vagyunk, no meg a foci VB is mindjárt kezdődik. Mindenképp kíváncsian várom az új kihívásokat.

Közben azt is remélem, hogy lesz időm magamra is, mert rengeteg látnivaló van amit még ki kell pipálni a bakancslistán J.