Brest (15.05.2013.)

Elég rég nem írtam semmit, egyrészt mert a szabadidőm újabban olyan rosszul van kiosztva, hogy mindig csak egy-két órám van egyhuzamban, olyankor pedig sem kimenni, sem pihenni nem tudok, mert kell intézzem az ügyes-bajos dolgaimat (mosás, takarítás, kaja, stb.). Másik oka, amiért ilyen szűkszavú vagyok, az az, hogy nem történik igazából semmi ezen az úton. Minden nap nagyon hideg van, 11-12 fokok vannak folyamatosan, ezért a Pool Barban csak a szél fúj, vendég nem nagyon zavarja a mindennapjainkat. A tegnap pl. előkészítettük a pool deck-et, hogy ott majd a tisztek fognak délután koktélokat keverni a friss levegőn. Ez mindig nagy szenzációnak számít, viszont a tegnap az előkészítés közben a szél elvitte az asztalokat, ezért inkább lemondtak a program megszervezéséről. A napozóágyak is repültek egy adott pillanatban, szóval elég kísérteties volt, főleg a Pool Bar-ból, mert onnan jól lehet látni a tenger mozgását. A gond azzal van, hogy a stabilizátorok csak az oldalról jövő hullámokkal tudnak megbirkózni, tegnap viszont szemből jöttek és annyira megmozgatták a hajót, mint még eddig soha. A kollégáim nagy részét meg is viselte a dolog, a WC-n folyamatosan sor volt, mindenki fehér volt, mint a fal.

Mára megint viharos időt jósolnak, kíváncsian várom mi sül ki belőle J.

Az utóbbi napok nem voltak valami kellemesek számomra, olyan szempontból, hogy nem nagyon van időm, lehetőségem leszállni a hajóról, hogy körülnézzek egy kicsit. Legutóbb La Corunaban voltam kint, de ott is épp annyi időm volt, hogy tettem egy kört a központi részben, aztán vissza a hajóra. 23.-án készültem Párizsba, viszont pont aznap sajnos nem tudok leszállni a hajóról megint, úgyhogy ez a terv is meghiúsult.

Mindenesetre a legközelebbi lehetőséget mindenképp kihasználom és leszállok, mert lassan már nem tudom milyen szárazföldön járni. Itt a 4-5 nap folyamatos hajón tartózkodás egy örökkévalóságnak tűnik.

De most már csak 74 napom van hátra. Ezt már a jég hátán is ki lehet bírni.
Kb ilyen volt a vihar: