2013. november 19., kedd

A kaland folytatódik…



Igen, újra hajón vagyok, már két hónapja, csak sajnos a beszámolók elmaradtak eddig. Igazából én sem értem, hogy mi történik, ugyanis gyakorlatilag nem kell többet dolgoznom mint az előző alkalommal, mégsem jut időm szinte semmire. Sokkal fontosabb lett az alvás, pihenés mindennél, mert valahogy fáradtabbnak érzem magam két hónap után, mint legutóbb öt hónap elteltével. Az van, hogy ez most teljesen más helyzet, nem vagyok már új, a jelenlegi kollégákhoz képest már lassan öreg róka lettem és az elvárások, feladatok is ennek fényében jönnek felém. Ez azonban nem gond, csak egy kicsit fárasztó. Valójában több szempontból is jól jártam azzal, hogy az első öt hónapban hajtottam magam, mert most amikor visszajöttem már úgy számítottak rám mint húzóemberre, ezért egyből kaptam saját cocktail station-t, ahol csak és kizárólag koktélolakt készítek a legforgalmasabb órákban és ezt imádom csinálni. Egyszerűen kikapcsolja az agyam, nincs semmi és senki akire figyelnem kellene, csak az üvegek és a rendelések. Ez az én kis világom minden este néhány órára, ahol alkothatok J. A másik jó dolog ami történt, hogy két héttel az érkezésem után új bárfőnököt kaptam, aki nem más mint a korábbi mentorom, akitől igazából a legtöbb dolgot megtanultam ebben a szakmában. Innentől kezdve pedig egyszerű és nyugodt életem van eddig, mert a munkastílusunk nagyon hasonlít, megértjük egymást szavak nélkül is, és semmit nem kérdőjelez meg a munkámmal kapcsolatban, tulajdonképpen azt csinálok amit akarok, addig amíg a vendégek és a vezetőség meg van elégedve. Persze a feladatköröm is kitágult egy kicsit, egyfajta  nem hivatalos head barkeeper pozíciót töltök be, mert a bárfőnök nagyon keveset van a báron belül napközben, ezért kell valaki, aki kézben tartja a dolgokat. Persze ez nem jár több pénzzel, vagy kiváltsággal, de nekem pont elég annyi, hogy valamilyen szinten a saját magma ura vagyok és, hogy a munkafolyamat a báron belül úgy zajlik ahogy nekem a legmegfelelőbb.
A jelenlegi bár, ahol dolgozom a színház szomszédságában található, tulajdonképpen a különböző show-k és előadások ideje alatt van nagyobb forgalmunk, de maga bár is ezért van főleg kitalálva. Úgyhogy a nap nagy része a felkészülésről, szervezésről szól, hogy estére arra néhány  órára minden rendben legyen, minden a helyén legyen és mindenből legyen elég. A forgalmat úgy kell elképzelni, hogy pl. egy normális napon 12-től 24-ig vagyunk nyitva és a jövedelmünk 85 százaléka este kilenc és fél tizenegy között jön be. A másik fontos dolog, hogy ez a bár igazából az események központja, mindenki megfordul itt, úgyhogy az arculatra nagyon oda kell figyelni, minden tiszt szeme rajtunk van mindig, ami néha kellemetlen tud lenni J. Itt dolgozom jelenleg, hogy meddig, azt nem tudom, de ha a főnökömön múlik akkor addig amíg az ő szerződése lejár, vagy áthelyezik egy másik bárba J.
Mostmár azt is át tudom érezni, hogy milyen érzés volt a tapasztaltabbaknak tanítani minket az elején, mert most én is kaptam egy szinte teljesen új és zöldfülűekből álló csapatot és elmondhatom, hogy az energiámat minden nap leszívják a végletekig J. De türelmes vagyok, mert nem fogom sosem elfelejteni mennyire nehéz volt nekem az elején.
Nagyjából ez a helyzet velem, a munkán kívül nem nagyon zajlik semmi a mindennapjaimban, igazából a világot (ebben az esetben a Kanári szigeteket) nem nagyon tudom megcsodálni, de amit eddig láttam nem is olyan nagy durranás, minden szürke, mindenütt vulkánok. Ok, van néhány nagyon vagány város, meg ott van Madeira, ahol annyi virág van, hogy az valami elképesztő, de a többi hely igazából a strandról, tengerről és a bevásárlóközpontokról szól. Norvégia mellett vizet sem vihet J.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése