Lassan a második
rövid kirándulás végén vagyunk, minden este nagy a hajtás, napközben pedig a
rengeteg gyerek miatt van nagy forgalom. Jelenleg 2600 utas van a hajón, ebből 800
gyerek és mind az alkoholmentes koktélokat követelik J. Egyre
inkább kezdek hozzászokni a megfeszített, hosszú programhoz, egyre gyakrabban
tesznek oda koktélokat készíteni. A következő úton már biztos, hogy egy kisebb
bárban fogok dolgozni, egyedül, ami olyan szempontból izgalmas, hogy azért még
rengeteg dolgot kell megtanuljak, de idő és energia nem nagyon van hozzá.
Mindent menet közben tanulok meg, arra számítok, hogy egy idő után rutin lesz a
bár berendezése, a koktélok készítése, minden.
Holnap ismét
Doverben leszünk, ez az egyetlen állomás, ahol nyugodtabb körülmények között ki
tudok menni ezeken a rövid kirándulásokon, de holnap fél háromra valami
eligazításra kell menjek, úgyhogy nem sok időm lesz ott sem. Legutóbb Doverben
megtaláltam az unitárius templomot, nagyon örültem neki, be is mentem volna, de
sajnos zárva volt J. Sosem voltam az a vallásos típus, de most mégis olyan jól esett,
lehet, hogy ez egy jelzés volt, hogy nem csak az otthoniakat érdekli, hogy mi
történik velem, hanem még figyeli más is a lépteimet J.
Más téma. Ma volt az első nap, amikor igazán
felmérgelődtem, amióta itt vagyok. Igazából a tegnap kezdődött minden, amikor
megtudtuk, hogy 11:30 és 12:30 között van még egy vacsora a későn végzők
számára, de mi mindig lemaradunk róla, mert 2 előtt sosem végzünk. A kezdetektől
problémás az éjszakai evés, mert vacsorázni 5 körül van időnk, azután csak
munka van, de valahogy megoldjuk
(virsli, zacskós leves a crew bárból), persze saját számlánkra, de enni kell.
Ma viszont elszakadt a cérnám, amikor 2-kor bementem az ebédlőbe, hogy zacskós
levest egyek, ugyanis nem elég, hogy egy hete nem megy a mikró, mától már forró
víz sincs éjszaka, mert a kávégépet lezárják. Hihetetlennek tartom, főleg, hogy
a hallottak alapján a többi hajón akkor eszel amikor van időd, az ebédlőben
mindig találsz valamit. Azon gondolkodom, hogy mielőtt mennék haza megmondom,
hogy én csak egy fél repülőjegyet kérek, ne verjék költésbe magukat, mert simán
el fogok férné egy fél széken is (eddig sem voltam mondjuk nehézsúlyú, de ha ez
így megy tovább nem is leszek amíg itt vagyok J ).
PS: a "J" betűk mosolyt jelentenek, csak valahogy wordból így jön át J.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése