A második héten kezdtük kombinálni az
elméletet és a gyakorlatot. Először is folytatódtak a tesztes ellenőrzések,
amihez még társult az itallapon szereplő koktélok elkészítése. Emellett minden
nap valamilyen típusú alkoholkóstolás is történt (ennek természetesen nagyon
örültünk, meg is ittunk mindent, amit elénk tettek :)). De ez
még mindig nem volt elég egy teljes nap kitöltésére, ezért elkezdtünk
gyakorolni a „speed training room”-ban. Itt először vízzel kísérleteztünk,
mérőpohár nélkül kellett pontosan töltögetni (2 cl, 4 cl, 1 cl, két kézzel
egyszerre, bekötött szemmel, négy üvegből egyszerre stb.). Minden edzés után
fájdalmat éreztem minden porcikámban, az ujjaim a szivárvány minden színében
pompáztak, de azt hiszem megérte.
A három hét képzést természetesen vizsgával zártuk,
aminek mindenképp sikerülni kellett, hogy szerződésünk legyen. A vizsga három
részből állt: elmélet (két teszt), koktélkészítés gyakorlatban (egy koktél) és
a végén az úgynevezett „pouring test”, ahol megadott mennyiségeket kellett
tölteni mérőpohár nélkül (2 cl-nél max 2 ml-t tévedhettünk). Egész napos
feszültséggel járt a dolog, de a végén ünnepléssel zártuk, megkaptuk a
diplománkat, szerződésünket, indulhattunk a kaland következő állomására,
Budapestre....
szerénykedik a szerző... nem újságolja el, hogy a záróvizsgán ő teljesített a legjobban, így egy gravírozott boston shaker büszke tulajdonosa lett...
VálaszTörlés