Gyorsan el is rohant az idő: karácsony,
család, szilveszter, jó barátok… Ilyenkor az ember mindent valahogy másképp él
meg, intenzívebbek a hatások, főleg így, hogy ebben az évben nem fogom itthon
tölteni egyik nagy ünnepet sem, ha minden a terv szerint halad.
Aztán még párat aludtunk és indulni kellett az
ismeretlenbe. Életem első repülő útja, életemben először Németországba, először
távol egy hónapig mindenkitől, akit szeretek, aki számít. Szóval sok első jött
össze egyszerre, nehezen is dolgoztam fel, de a megérkezés pillanatától már nem
nagyon volt idő rágódni. Ott ugyanis az első naptól teljesíteni kellett az
utolsóig. Rengeteg elvárás, rengeteg szabály, tanulnivaló. Olyan italokról
hallottam még az utolsó napokban is, amikről addig azt sem tudtam, hogy
léteznek :).
Megtanítottak minket mindenre nagyjából, ami egy
bartender tudástárából nem hiányozhat (persze, ezek még mind csak alapok, a
gyakorlat segít majd elmélyíteni, fejlődni). A képzés első napjai az elméletről
szóltak: italismeret, egyes italok, koktélok eredete, báreszközök, díszítés,
pohártípusok és… az első tesztek. Igen, már második nap felmérték, hogy a
koktélreceptekből mennyit tudunk, mert a cég filozófiája szerint, ha a
recepteket nem tudod tökéletesen (álmodból felriadva is), nem tudsz megfelelően a vendégekre koncentrálni, ezzel
pedig nem tudod a cég fejlődését elősegíteni. Ebből pedig az következik, hogy
ha nem tudod a recepteket, nincs amit keress a hajón. Ilyen egyszerű. Az első
teszt után neki is álltunk komolyan a tanulásnak, minden nap a 8-9 óra iskola
után még 3-5 óra tanulást ráhúztunk, hogy biztos legyen. Végeztem én megerőltető
munkát eddig is (fizikait és szellemit is), de amilyen fáradságot az első hét
után éreztem, eddig még sosem tapasztaltam. Ja, és ez az állapot kitartott
végig :).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése